 EU-pénzek – Varsó a fő haszonélvező
Lengyelország – hat másik kelet-közép-európai állammal együtt – kilenc évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU tagjaként Varsó rengeteget profitált a tagsággal járó anyagi előnyökből – írta a Der Spiegel. A brüsszeli strukturális alapokban összegyűlt eurómilliárdok egyötödét 2007 és 2012 között Lengyelország kapta. A legjelentősebb EU-pénzalap, az uniós költségvetés legnagyobb tételét képező KAP (közös agrárpolitika) legfőbb keleti haszonélvezője szintén a lengyel mezőgazdaság.
Donald Tusk miniszterelnök alighanem a jövőben is sok uniós pénzt oszthat szét. A februári EU-csúcson ugyanis lengyel szempontból ragyogó eredményt sikerült elérnie. Az uniót is szorongató takarékossági kényszer dacára Varsó összesen 73 milliárd euró támogatást fog kapni 2014 és 2020 között az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból. Ez csaknem négymilliárddal több, mint amit az idén záruló hétéves EU-költségvetési időszakban kapott Lengyelország.
A megnövelt támogatás jól jön Tusknak, aki vonzóvá akarja tenni a közös európai fizetőeszközt honfitársai számára. A lengyel kormányfő február végén bejelentette: Lengyelország 2015-re teljesíteni fogja az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges valamennyi feltételt, és előreláthatólag 2019-ben válhatna tagjává a közös fizetőeszközt használó „klubnak”.
Tusk egyúttal elismerte: a belépés feltétele az is, hogy a parlament kétharmados többséggel módosítsa az alkotmányt, ami lehetővé tenné az új fizetőeszköz bevezetését. A kétharmados parlamenti többség megszerzése egyelőre kizárt, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kaczynski vezette PiS viszont népszavazást akar az euró bevezetéséről.
A pénzbőség azonban időnként bizarr következményekkel jár. Az észak-lengyelországi Lidzbark Warminskiben például uniós pénzből létesült termálfürdő. Csak később derült ki, hogy a környéken egyáltalán nincs hőforrás, így most a fürdő vizét drága pénzen kell felmelegíteni. A Varsó és Lódz közötti vasútvonalat gyorsvasúti pályává alakították át, hogy a vonatok a korábbinál jóval gyorsabban tehessék meg a két nagyváros közötti távolságot. A tervezők azonban olyan sok új állomást építettek a vonal mentén, hogy a menetidő alig valamivel lett rövidebb a korábbinál. Zielona Góra közelében pedig olyan repülőtér épült uniós pénzből, amelyről naponta csupán egy repülőgép száll fel.
Forras:erdely.ma |
