Már a válság utánra készül az Eurócsoport

 A német kormánnyal ellentétben valamennyi uniós intézmény jogi szolgálata azon a véleményen van, hogy nem kell EU-szerződést módosítani az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásához. Az EKB alelnöke szerint átmenetileg az ESM nyújthatna kölcsönt a majdani bankszanálási alapnak.

Az Eurócsoport pénteki vilniusi informális ülését követően nyilvánvalóvá vált, hogy mély árok húzódik a német kormány és az uniós intézmények között abban a kérdésben, hogy uniós szerződést kell-e módosítani az Európai Bizottság által júliusban javasolt egységes bankszanálási mechanizmus és alap létrehozásához.

Jörg Asmussen, korábbi német pénzügyi államtitkár, aki jelenleg az Európai Központi Bank egyik alelnöke az Eurócsoport ülését követően közölte, hogy uniós intézmények jogi szolgálatai egységesen azon az állásponton vannak, hogy a jelenlegi EU-szerződés 114-ik cikke megfelelő jogi háttért biztosít az egységes bankszanálási mechanizmus felállításához.


„Erős konszenzus alakult ki erről a különböző jogi szolgálatok között, ezért lehetséges és muszáj a gyors előrelépés a dossziéban” – jelentette ki az EKB alelnöke, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nem vitatta meg ezt a kérdést egykori főnökével, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszterrel. „Nincs veszíteni való időnk, a mechanizmusnak 2015. január 1-től működnie kellene” – szögezte le.

A berlini kormánynak ugyanakkor az a határozott álláspontja, hogy mivel a bankszanálási mechanizmus jelentős tagállami szuverenitás-átruházással járna, a jogszabály elfogadásához előbb módosítani kellene az EU-szerződést. Wolfgang Schauble korábban annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy Berlin az Európai Bírósághoz forduljon emiatt.

Asmussen azokra a felvetésekre is reagált, melyek szerint nem világos, honnan lenne pénz a Bizottság által javasolt egységes bankszanálási alapra addig, amíg a bankok befizetéseiből feltöltenék a keretet, ebből nyújtva aztán segítséget a bajba kerülő bankok szanálásához és rendezett felszámolásához. Az EKB német alelnöke szerint áthidalásként az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által a majdani alapnak nyújtandó, piacról felvett kölcsönök tölthetnék be a finanszírozási űrt, amit aztán az alap később visszafizetne. Ez költségvetési szempontból semleges megoldást kínálna, és nem jelentene állandó pénzügyi transzfert az ESM-ből, amit a német kormány élesen ellenez.

Asmussen azt is előrevetítette, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke októberben ismerteti majd az EKB közvetlen felügyelete alá várhatóan jövő szeptembertől átkerülő bankok állapotfelmérésével és a rákövetkező eddigieknél sokkal szigorúbb stressz tesztekkel kapcsolatos terveit. „A bankok mérlegének átvilágítása soha vissza nem térő alkalom lesz a tényleges helyzetük felmérésére és a bankok feltőkésítésére. A két előző stressz teszt ugyanis különböző okok miatt kudarc volt. Talán ez lesz az utolsó esélyünk arra, hogy megtegyük” – mutatott rá az EKB igazgatótanácsának német tagja.

Hangsúlyozta, hogy a feltőkésítés során világos sorrendiségnek kell érvényesülnie. A bankoknak első lépcsőben a piacokról kell megpróbálni forrásokat bevonni, és ha erre nincs lehetőség, akkor pótlólagos forrásokat kell bevonni. Ezek a források származhatnak a tagállami büdzsékből, de az ESM pénzügyi szektor programja is támogatást nyújthat ehhez, ahogy az történt Spanyolország esetében.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a következő kilenc hónapban megkezdődik az átmenet a válság utáni menedzsmentre. Emlékeztetett rá, hogy az ír, a portugál és a spanyol programok a következő hónapokban futnak ki. Miként elmondta, nem lesznek univerzális megoldások, minden ország esetében az optimális forgatókönyvekben gondolkodnak majd, és az a cél, hogy sikerrel kilépjenek a programból és visszatérjenek a piacokra.

A görög program esetleges pótlólagos finanszírozásáról várhatóan novemberben és decemberben folytat majd vitát az Eurócsoport, miután elkészül a trojka következő felülvizsgálati jelentése.

Ciprus szeptember végén 1,5 milliárd euró törlesztőrészletet hívhat le, míg Portugáliának már csak 5 milliárd euró maradt benn. A kifizetés ütemezéséről az összevont 8-9-ik felülvizsgálat után döntenek. Az európai pénzügyi mentőalapokból mostanáig már 210 milliárd euró kölcsönt nyújtottak a rászoruló országoknak.

 

 

Forras:erdely.ma

Szigorítják a földvásárlás feltételeit

Szigorítani készül a román kormány a hazai és külföldi magán- személyek földvásárlásának feltételeit, de letett arról, hogy száz hektáros birtokhatárt vezessen be – derült ki egy sürgősségi kormányrendelet tervezetéből, amelyet csütörtökön ismertetett a román média.

Hét százalékkal nőtt az ipari termelés

2012 hasonló időszakához viszonyítva az idei esztendő első kilenc hónapjában 7%-kal nőtt az ipari termelés, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint a növekedés 6,2%-os volt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

IMF: stabilizálódik a nemzetközi pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulások sorozatán keresztül halad a nagyobb stabilitás felé – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap októberi „Fiscal Monitor" elemzése.

Emelik a vidékfejlesztési tervben pályázható fejezetek számát

A legújabb információk szerint az új, a 2014 és 2020 közötti időszakra érvényes vidékfejlesztési tervben nem 11, hanem 14 pályázható fejezetet indítanak. Az új vidékfejlesztési terv elké- szítését az osztrák GBI Consulting szaktanácsadó cég végzi, mun­kájában nyolc romániai intézmény és mezőgazdasági e- gyetem segíti. Természe­tesen a terv kidolgozásánál a szakmi- nisztérium adja meg az irányokat, ő dönti el, hogy mely pályázati területeket kezelik majd elsődlegesen.

Csökkentek a fogyasztói árak

Az élelmiszerárak 0,8 százalékos csökkenése nyomán augusztusban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliushoz képest, az éves inflációs ráta 3,67 százalékra esett vissza, mutatnak rá az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által a szerdán közzétett adatok.

Az energiapiaci liberalizáció ára

Július elsejétől újabb tétellel „bővült” a villanyszámla. A piaci versenytételnek nevezett elemmel a fogyasztók a most elkezdődött energiapiaci liberalizációt fizetik meg.

Háromszéken teret veszít a krumplitermelés

Diszkriminálják a pityóka termelőket, hívták fel a Sepsiszentgyörgyre látogató Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter figyelmét a termelők és kézdivásárhelyi kutatóállomás vezetői.

Támogatáselőleg juhtartó gazdáknak

Hétfőtől a juh- és kecsketenyésztő gazdák igényelhetik az állataik után járó támogatások előlegben történő kifizetését, melyre a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) min­den nagyobb bankkal – Transilvania, Raiffeisen, BCR, BRD, OTP, CEC, ProCredit, Intesa Saopaolo – szerződött. Állatonként 30 lej igényelhető – tudtuk meg Marius Popicától, az intézmény aligazgatójától.

Változhatnak a szarvasmarhatartásra vonatkozó kiegészítő támogatások

A szarvasmarha-tenyésztők szakmai szervezetei múlt szerdán találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével, Daniel Constantin tárcavezetővel és Achim Irimescu államtitkárral. A tenyésztők részéről jelen volt a Szarvasmarhatartók Országos Föderációja (a háromszéki gazdákat Ötvös Mózes képviselte), a Holstein-tenyésztők Egyesülete és a Húsmarhatartók Országos Egyesülete.

Románia adósságokat törleszt

Több mint 164 millió eurót fizet most vissza Románia a Nemzetközi Valutaalapnak. A kormánynak a 2009-ben megkötött készenléti hitelmegállapodás törlesztőrészleteit és a kamatokat kell kifizetnie.