 Már a válság utánra készül az Eurócsoport
A német kormánnyal ellentétben valamennyi uniós intézmény jogi szolgálata azon a véleményen van, hogy nem kell EU-szerződést módosítani az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásához. Az EKB alelnöke szerint átmenetileg az ESM nyújthatna kölcsönt a majdani bankszanálási alapnak.
Az Eurócsoport pénteki vilniusi informális ülését követően nyilvánvalóvá vált, hogy mély árok húzódik a német kormány és az uniós intézmények között abban a kérdésben, hogy uniós szerződést kell-e módosítani az Európai Bizottság által júliusban javasolt egységes bankszanálási mechanizmus és alap létrehozásához.
Jörg Asmussen, korábbi német pénzügyi államtitkár, aki jelenleg az Európai Központi Bank egyik alelnöke az Eurócsoport ülését követően közölte, hogy uniós intézmények jogi szolgálatai egységesen azon az állásponton vannak, hogy a jelenlegi EU-szerződés 114-ik cikke megfelelő jogi háttért biztosít az egységes bankszanálási mechanizmus felállításához.
„Erős konszenzus alakult ki erről a különböző jogi szolgálatok között, ezért lehetséges és muszáj a gyors előrelépés a dossziéban” – jelentette ki az EKB alelnöke, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nem vitatta meg ezt a kérdést egykori főnökével, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszterrel. „Nincs veszíteni való időnk, a mechanizmusnak 2015. január 1-től működnie kellene” – szögezte le.
A berlini kormánynak ugyanakkor az a határozott álláspontja, hogy mivel a bankszanálási mechanizmus jelentős tagállami szuverenitás-átruházással járna, a jogszabály elfogadásához előbb módosítani kellene az EU-szerződést. Wolfgang Schauble korábban annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy Berlin az Európai Bírósághoz forduljon emiatt.
Asmussen azokra a felvetésekre is reagált, melyek szerint nem világos, honnan lenne pénz a Bizottság által javasolt egységes bankszanálási alapra addig, amíg a bankok befizetéseiből feltöltenék a keretet, ebből nyújtva aztán segítséget a bajba kerülő bankok szanálásához és rendezett felszámolásához. Az EKB német alelnöke szerint áthidalásként az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által a majdani alapnak nyújtandó, piacról felvett kölcsönök tölthetnék be a finanszírozási űrt, amit aztán az alap később visszafizetne. Ez költségvetési szempontból semleges megoldást kínálna, és nem jelentene állandó pénzügyi transzfert az ESM-ből, amit a német kormány élesen ellenez.
Asmussen azt is előrevetítette, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke októberben ismerteti majd az EKB közvetlen felügyelete alá várhatóan jövő szeptembertől átkerülő bankok állapotfelmérésével és a rákövetkező eddigieknél sokkal szigorúbb stressz tesztekkel kapcsolatos terveit. „A bankok mérlegének átvilágítása soha vissza nem térő alkalom lesz a tényleges helyzetük felmérésére és a bankok feltőkésítésére. A két előző stressz teszt ugyanis különböző okok miatt kudarc volt. Talán ez lesz az utolsó esélyünk arra, hogy megtegyük” – mutatott rá az EKB igazgatótanácsának német tagja.
Hangsúlyozta, hogy a feltőkésítés során világos sorrendiségnek kell érvényesülnie. A bankoknak első lépcsőben a piacokról kell megpróbálni forrásokat bevonni, és ha erre nincs lehetőség, akkor pótlólagos forrásokat kell bevonni. Ezek a források származhatnak a tagállami büdzsékből, de az ESM pénzügyi szektor programja is támogatást nyújthat ehhez, ahogy az történt Spanyolország esetében.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a következő kilenc hónapban megkezdődik az átmenet a válság utáni menedzsmentre. Emlékeztetett rá, hogy az ír, a portugál és a spanyol programok a következő hónapokban futnak ki. Miként elmondta, nem lesznek univerzális megoldások, minden ország esetében az optimális forgatókönyvekben gondolkodnak majd, és az a cél, hogy sikerrel kilépjenek a programból és visszatérjenek a piacokra.
A görög program esetleges pótlólagos finanszírozásáról várhatóan novemberben és decemberben folytat majd vitát az Eurócsoport, miután elkészül a trojka következő felülvizsgálati jelentése.
Ciprus szeptember végén 1,5 milliárd euró törlesztőrészletet hívhat le, míg Portugáliának már csak 5 milliárd euró maradt benn. A kifizetés ütemezéséről az összevont 8-9-ik felülvizsgálat után döntenek. Az európai pénzügyi mentőalapokból mostanáig már 210 milliárd euró kölcsönt nyújtottak a rászoruló országoknak.
Forras:erdely.ma |
