 Európa energetikai függősége
Mennyi ideig számíthatunk Európa kőolaj- és gáztartalékaira, miben áll a palagáz kitermelése, miért veszélyes az, ha mindent olcsón akarunk előállítani, hol csapódik ki a mennyiség és a minőség harca – ezeket a kérdéseket vitatták a tizedik alkalommal megszervezett EU-tábor harmadik napján, az Európa energetikai függősége címet viselő értekezleten. Antal Lóránt, MIÉRT elnökségi tag moderálása alatt Európa energetikai függőségéről számolt be Nagy Bege Zoltán, az Országos Energetikai Ügynökség vezérigazgatója, Tóth Ferenc, a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaság egykori vezérigazgatója, valamint két politikus: László Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő.
„Meddig vannak még tartalékaink, mennyi ideig számíthatunk rájuk, és mikor kell váltsunk?” – tette fel a kérdést Nagy Bege Zoltán. Az Országos Energetikai Ügynökség vezérigazgatója előadásában a kőolaj, a földgáz és a villamos energia helyzetét részletezte. Amint beszámolójában kiemelte, a kőolaj kitermelésének legnagyobb része az arab térségek kezében van, ez az ágazat majdnem kizárólag tőlük függ.
Ami a gáztartalékokat illeti, Európa gáztartalékát leginkább Oroszország biztosítja, ez pedig biztonságpolitikai szempontból is komoly kockázati tényezőt jelent. Ezért Romániában új földgáz lelőhelyek után kutatnak, elsősorban a Fekete-tengerben.
Csökkenteni kell az energiafogyasztást, állapították meg egyöntetűen az előadást tartó szakemberek. Ennek szellemében meghatározó, aktív közreműködő szerepet kell vállalni a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban. Egy ilyen kezdeményezés lehetne a zöld bizonyítványos támogatási rendszer, amely által fennáll a lehetősége annak, hogy a fogyasztókra eső költségek csökkenjenek – fogalmazódott meg a beszélgetésen.
Tóth Ferenc, a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaság egykori vezérigazgatója konkrét információkkal is szolgált a gázkitermelést illetően. Elmondása szerint 1980-ban 33 milliárd köbméter gázt termeltek, a jelenlegi 14 milliárddal szemben. Az országban 60 ezer kút található, a legtöbbjük Maros megyében, Moldovában és Olténiában található. Az egykori vezérigazgató szakterületének egyik jelentős ágazatát, a palagáz kitermelésének technológiáját részletezte.
„Nincs veszély, ha betartunk minden szabályt, ha folyamatos ellenőrzések vannak. A probléma csak az, hogy Romániában mindent olcsón akarunk megkapni. Az emberek azt sem tudják mi a palagáz, de már harcolnak ellene” – mutatott rá a szakember. Úgy véli, ha elkezdődik a palagáz kitermelése, annak érezhető hatása lesz a piacon is, hiszen beindul a versengés a gázmennyiségért, az ár pedig nem maradhat ugyanaz. Ugyanakkor nagyon fontos szempont az is, hogy komoly vezetékrendszernek kell kiépülnie, hiszen amíg ezekkel nem rendelkezünk, addig hiába áhítozunk más piacok gázaira.
Mészáros Alajos professzor, EP-képviselő által közzétett adatok szerint az uniós tagállamokban átlagosan 24 százalékot tesz ki a gázfogyasztás, 44,7 százalékot a kőolaj és 19,4 százalékot az elektromos áram a teljes energiafelhasználásban. Az importszükségleteket tekintve az EU átlagosan mintegy 40 százalékban függ Oroszországtól. A világ földgázkészletének egyharmadát birtokló Gazprom tetemes jövedelmét külföldi szolgáltató cégek felvásárlásába fekteti, így próbálván növelni monopóliumát. Az energiaimport uniós szinten évente 2,3 százalékkal nő, amelynek kétharmadát az olaj, 26 százalékát pedig a földgáz teszi ki. E két energiaforrás több mint egyharmadát orosz importból fedezi az EU.
Az előadáson az is elhangzott: pillanatnyilag a második ipari forradalom zajlik, az elmúlt húsz év alatt hihetetlen fejlődés történt minden irányban. Jelenleg az építőanyag ipart érinti a legsúlyosabban az energia áremelkedése.
Forras:erdely.ma |
