A Sóvidék egyik legnagyobb beruházása: Wellnessközpont Parajdon

A környék valaha legnagyobb kaliberű beruházása készül Parajdon, ahol 14 millió euró összköltségű wellness- és gyógyászati központot építenek. A munkálatok most is folynak, hogy év végén egyetlen lejt se kelljen visszautalni a kormánytámogatásból.

Parajdon ekkora idegenforgalmi és gyógyászati beruházás még nem volt” – büszkélkedik a település polgármestere, akivel az épülő wellnesskomplexumot veszszük szemügyre. Bár nagyjából még csak éppen hogy körvonalazódik a kétezer négyzetméteres épület, Bokor Sándor szerint már túl vannak a nehezén, a beruházás több mint 60 százaléka megvalósult. Ha pedig minden jól megy, és a jelenlegi 9,5 millió lej mellé a kormány jövőre is kiutalja az idénre előirányzott öszszegnek a felét, 2010 végére, legkésőbb 2011-re megvalósulhat Parajd és környékének egyik legnagyobb beruházása.

A segítség a kormánytól érkezett
A több, sós-, valamint édesvizű medencét, szaunákat, gőzfürdőt, pezsgőfürdőt, edzőtermet, kádfürdőt, fizikoterápiás részleget magában foglaló komplexum története 2007-re nyúlik vissza. Akkor az idegenforgalmi szakhatóság finanszírozásával a helyi önkormányzat egy gyógyászati központ megépítésére készíttetett előtanulmányt.

„Megvolt a tanulmány, ám itt elakadtunk, hiszen még csak szóba sem jöhetett a kivitelezés. Tárgyaltunk ugyan néhány potenciális beruházóval, de kézzelfogható eredményekre nem jutottunk. Sem európai uniós, sem hazai pályázatok kiírásával nem találkoztunk, ezért valahogy félre is tettük az akkor nagyon merésznek tűnő elképzelésünket” – idézi fel Bokor Sándor. Hozzáteszi: végül tavaly ősszel csillant meg a remény, hogy mégis megvalósulhatnak az elképzelések, az alig két hónap alatt kétszer is a térségbe látogató Traian Băsescu államfőnek megtetszett az elképzelés.

„Elmondtam az államelnöknek, hogy a sóbányának köszönhetően mintegy 400 ezer látogató fordul meg évente Parajdon, de ebből az önkormányzatnak anyagilag szinte semmi haszna nincs. Sérelmeztem, hogy a bánya teljes bevétele Bukarestbe vándorol, nekünk meg nincs pénzünk az egyszerű javításokra sem, fejlesztésről, a turisztikai kínálat bővítéséről nem is beszélve” – részletezte az elöljáró. Végül idén áprilisban a szociáldemokraták és demokrata-liberálisok alkotta Boc-kormány a 426-os rendeletével 9,5 milliós finanszírozást utalt ki a parajdi projektre.

A pénzt elkölteni sem könnyű
Paradox módon a gondok csak ezután kezdődtek, tudjuk meg Bokor Sándortól. Ahhoz, hogy a medencékbe sós termálvíz kerüljön, 1200 méter mélyre kell fúrni. Egy ilyen jellegű munkálat engedélyeztetése az Altalajkincsek Országos Ügynökségénél (ANRM) a bürokratikus lépések betartásával több mint egy évig is elhúzódhat. „Amikor az ANRM-nél elmondtam, hogy nekünk két hét alatt szükségünk van minden jóváhagyásra, előbb kinevettek.

Elmagyarázták, hogy mit miért nem lehet, én meg elmondtam, hogy ha nem látunk neki a munkálatoknak, elúszik a kormánypénz. Ez még nem hatotta meg őket, ezért a nyár óta hetente ott lógok a nyakukon, van, amikor kétszer is megfordulok a fővárosban. Szerencsére Parajdon akad egy pár olyan vállalkozó, aki megérti az ügy fontosságát és segít. Mert a Székelyföldről nem lehet üres kézzel beállítani Bukarestbe” – mosolyodik el sokat sejtetően a polgármester. Némi bonyodalmat okozott a június elején meghirdetett közbeszerzési eljárás is, a kiírás két nagy vesztese – a marosvásárhelyi Izorep és a Benţa Construcţii – ugyanis megóvta a versenytárgyalás eredményét.

Az önkormányzat vezetője viszont elismerően nyilatkozik mindkét mamutcég vezetőjéről, mondván, hogy egy hosszabb beszélgetés nyomán megértették, hogy amennyiben keresztbetesznek a nagyernyei Building Kft.-nek, mely a marosvásárhelyi Geigerrel közösen győztesen került ki a tenderből, Parajdnak ártanak. „Valóban bizonyos hiányosságai voltak a turisztikai minisztérium tervezőintézete által készített dokumentációnak, de amennyiben az óvások elbírálásra kerültek volna, heteket, hónapokat veszítettünk volna. Így is szorít a határidő” – aggódik Bokor Sándor, miközben a kedvező időjárási viszonyokban bízik annak érdekében, hogy megfelelő ütemben haladhassanak a munkálatok, s egyetlen lejt se kelljen visszautalniuk év végén a kormánynak.

Azonban ha a parajdi önkormányzatnak sikerül is elköltenie az idei évre előirányzott teljes összeget, ez még nem oldja meg a beruházás kérdését. A szakemberek számításai szerint 2010-re újabb, mintegy 4-5 millió lejes tételre lenne szükség. A polgármesteri hivatal ebből legfeljebb 1,2 milliót tudna előteremteni.

Bíznak a geológiai tanulmányokban
A komplexum egyébként azért épül a település határában, a Korond-patakon túl, a helyiek által Haromaljának emlegetett kis dombon, mert valamikor azon a környéken találtak sós termálvizet. A középkorúak még emlékeznek arra, hogy a hetvenes években a parajdi sós víz meleg volt. De mint mondják, sajnos ezelőtt mintegy három évtizeddel a föld alatti szűrőberendezés eldugult, és azóta a szabadtéri strand vizét csupán a nyári nap melegíti.

Kérdésünkre, hogy mi szavatolja, hogy a fúrások során ismét sikerül termálvizet találni, Bokor Sándor a geológiai tanulmányokra hivatkozik. Ugyanakkor elismeri, hogy mindaddig, amíg nem tör fel a meleg víz, senki nem lehet százszázalékosan meggyőződve a sikerben. „De, ha kilencvenszázalékos esélyünk is van, azt kár feladni azért a tíz százalékért – állítja Bokor. – Amúgy tényleg kár lenne, ha nem találnánk termálvizet, hisz a sóbánya mellett ez jelentené a fürdő és egyben Parajd aranyát”.

2009. november 27.
www.kronika.ro