Uniós terv a megújulóenergia-felhasználás növeléséért
A megújuló energiaforrások piacának bővülése jelentős mértékben vissza fog esni, ha az EU nem tesz azonnali lépéseket a költségek csökkentéséért és a beruházások ösztönzéséért. A Bizottság közleményben fogalmazta meg javaslatait a tárgyban.
Az EU jó úton halad afelé, hogy elérje célját, azaz hogy 2020-ra energiaszükségletének 20%-át megújuló forrásokból fedezze. Ez a törekvés részét képezi annak az átfogó uniós stratégiának, amely az éghajlatváltozást hivatott megfékezni.
Ez mindenképpen jó hír. A szél-, a nap-, a víz-, az árapály-, a geotermikus és a biomassza-energia nagyobb arányú felhasználása csökkenteni fogja az Európai Unió energiaimport-függőségét, és ösztönzőleg hat majd az innovációra és a foglalkoztatásra.
Ugyanakkor azonban az tapasztalható, hogy az ágazati szereplők meglehetősen óvatosak, ami a megújulóenergia-termelésbe történő beruházás növelését illeti. Bizonytalanok azt illetően, milyen irányt vesz a jövőben az uniós energiapolitika, a megújuló energiaforrások használatával járó költségek pedig nem csökkennek elég gyorsan.
Mindez azzal jár, hogy ha a megújuló energiahordozók ára továbbra is jóval magasabb marad, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, akkor a megújuló energiaforrások piacának bővülése 2020 után várhatóan lelassul.
A megoldáskeresés jegyében az Európai Bizottság közleményt adott ki a megújuló energiaforrásokról, amelyben felvázolja, hogyan lehet az uniós fellépés jobb összehangolása révén csökkenteni a felmerülő költségeket. A közlemény egyúttal az első lépést jelenti a 2020 utáni időszakra szóló energiapolitika kialakítása felé vezető úton.
A költségeket úgy lehet csökkenteni, ha lendületet kap az uniós energiapiacon folyó verseny. A karbonszegény technológiák térnyerését szolgáló beruházások ösztönzése érdekében fokozatosan meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának támogatását, és módosítani kell az energiaadókat. Ezzel egyidejűleg fokozatosan csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő támogatásokat, hiszen arra kell ösztönözni a megújulóenergia-ágazatot, hogy hosszú távon versenyképes legyen, és meg tudja állni a helyét más energiahordozókkal szemben.
Reformok segítségével át kell alakítani a nemzeti támogatási programokat, és a költségcsökkentés szolgálatába kell őket állítani. Fontos, hogy ezek a programok az EU egészét tekintve összehangoltabbá és egyszerűbbé váljanak, mérsékelve az ágazatra háruló igazgatási költségeket.
További feladatot jelent az Unió számára, hogy ösztönözze a szél- és a napenergia-termelést azokon a helyszíneken, ahol ez költségmegtakarítást eredményez. Az uniós országok így olcsóbban vásárolhatnak szél- és napenergiát más EU-tagállamoktól vagy az Unió határain kívüli országoktól, mintha saját területükön maguk állítanának elő megújuló energiát.
Forrás: ec.europa.eu
|