Nők a vállalatok vezetőtestületeiben

Az Európai Bizottság ma közzétett jelentése rámutat, hogy a vállalatok vezetőtestületeiben lévő nők számának növelése terén kismértékű előrelépés történt egy évvel azt követően, hogy Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos hiteles önszabályozási intézkedések végrehajtására szólított fel. Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő (13,7%). Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Ilyen ütem mellett azonban további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése (mindkét nem legalább 40%-ban képviselné magát).

A vezető pozíciókban a nemek közötti egyensúly bizonyítottan hozzájárul a megfelelőbb üzleti teljesítményhez, a versenyképesség javításához és a gazdasági előnyök megteremtéséhez. McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young a tőzsdén jegyzett 290 legnagyobb vállalatot vizsgálta meg. Azt állapították meg, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Európában a bejegyzett vállalatok vezetőtestületeiben tapasztalható nemek közötti egyensúly hiányának kérdésével foglalkozó megfelelő intézkedések meghatározása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt kezdeményezett. A Bizottság uniós szintű lehetséges intézkedésekre vonatkozó véleményeket gyűjt, jogalkotási intézkedéseket is beleértve, hogy helyreállítsa a vállalatok vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúlyt. A nyilvános konzultáció 2012. május 28-ig tart. Ezt követően a Bizottság az év folyamán a későbbiekben határoz a további eljárásról.

A vállalatok vezetőtestületeiben lévő nemek közötti egyensúlyról szóló mai jelentést egy évvel azután készítették el, hogy Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos arra ösztönözte a tőzsdén jegyzett vállalatokat Európában, hogy önkéntesen növeljék a vezetőtestületeikben lévő nők számát a nők vezetőtestületbeli arányának növelésére irányuló szándéknyilatkozat aláírása által. A szándéknyilatkozat aláírásával a vállalatok elkötelezik magukat a vezetőtestületekben lévő nők arányának 2015-ig 30%-kal, és 2020-ig 40%-kal való növelése mellett. Az elmúlt 12 hónapban Európa-szerte azonban mindössze 24 vállalat írta alá a szándéknyilatkozatot.

„Egy évvel ezelőtt azt kértem a vállalatoktól, hogy önként vállalják a vezetőtestületekben lévő nők arányának növelését. Felhívásomat támogatta az Európai Parlament és azt számos uniós tagállam üzleti vállalkozásainak továbbították a foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi miniszterek. Szomorúan tapasztalom ugyanakkor, hogy felhívásaink ellenére az önszabályozás mostanáig nem járt kielégítő eredménnyel” – nyilatkozta Viviane Reding, az európai Bizottság alelnöke és az Unió jogérvényesülési biztosa. „A nők vezető beosztásokban való jelenlétének hiánya az üzleti világban károsan befolyásolja a versenyképességet és akadályozza a gazdasági növekedést. Ez az oka annak, hogy számos uniós tagállam – Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország – elkezdett foglalkozni ezzel a jelenséggel azáltal, hogy a vállalati igazgatótanácsokra vonatkozóan nemi kvóták bevezetésére irányuló jogszabályokat fogad el. Néhány ország – Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia – az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiban a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó szabályokat fogadott el. Én személy szerint nem nagyon támogatom a kvótákat, az általuk elért eredménnyel azonban elégedett vagyok. Azt is meg kell jegyezni, hogy a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységet folytató üzleti vállalkozásoknak a kvótákkal kapcsolatos eltérő nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük, amennyiben részt akarnak venni közbeszerzési eljárásokban. A Bizottság 2012. évi jogalkotási munkaprogramja ezért tartalmaz egy kezdeményezést a helyzet kezelésére vonatkozóan. Arra ösztönzök most mindenkit – az egyes vállalkozásokat, szociális partnereket, érdekelt nem kormányzati szervezeteket és polgárokat –, mondják el véleményüket, hogy az EU-nak milyen intézkedéseket kellene hoznia a vezetőtestületekben lévő nemi sokszínűség hiányának kezelésére. Úgy gondolom, legfőbb ideje, hogy Európa áttörje az üvegplafont, amely továbbra is akadályozza, hogy a tehetséges nők Európa jegyzett vállalkozásainak vezető beosztásaiba kerüljenek. Szorosan együtt fogok működni az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, hogy véghezvigyük a változtatásokat.”

Európa vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúly javítása kapcsán elért fejlődés az elmúlt évben volt a legkiemelkedőbb hosszú idő óta (1,9%-os növekedés 2010 októbere és 2012 januárja között, összehasonlítva a hosszú távú, évi 0,6%-os átlagos növekedéssel az elmúlt évtizedben). Ez a növekedés a Bizottság és az Európai Parlament felhívásainak, valamint számos nemzeti jogalkotási kezdeményezésnek tulajdonítható. Franciaország, amely 2011-ben vezetett be a vezetőtestületekben lévő nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos jogszabályokat, önmagában hozzávetőlegesen a növekedés felét teszi ki. Általánosságban a változás azonban továbbra is rendkívül alacsony. A vezetőtestületek elnöki székében ülő nők száma még csökkent is, 2012 januárjában 3,2% volt, míg 2010-ben még 3,4%.

Az európaiak teljes mértékben egyetértenek abban, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten: egy ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 88%-a véli úgy, hogy azonos képességek megléte esetén a nőknek azonos arányban kell képviseltetniük magukat vezető beosztásokban az üzleti életben. Az európaiak 76%-a szerint a nők rendelkeznek a szükséges készségekkel. Végül, a megkérdezettek 75%-a támogatja a vállalati igazgatótanácsok esetében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó jogszabályt, a válaszadók relatív többsége (49%) szerint a pénzbüntetés a legmegfelelőbb mechanizmus az ilyen jogszabályok végrehajtásához.

Forrás: ec.europa.eu

Szigorítják a földvásárlás feltételeit

Szigorítani készül a román kormány a hazai és külföldi magán- személyek földvásárlásának feltételeit, de letett arról, hogy száz hektáros birtokhatárt vezessen be – derült ki egy sürgősségi kormányrendelet tervezetéből, amelyet csütörtökön ismertetett a román média.

Hét százalékkal nőtt az ipari termelés

2012 hasonló időszakához viszonyítva az idei esztendő első kilenc hónapjában 7%-kal nőtt az ipari termelés, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint a növekedés 6,2%-os volt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

IMF: stabilizálódik a nemzetközi pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulások sorozatán keresztül halad a nagyobb stabilitás felé – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap októberi „Fiscal Monitor" elemzése.

Emelik a vidékfejlesztési tervben pályázható fejezetek számát

A legújabb információk szerint az új, a 2014 és 2020 közötti időszakra érvényes vidékfejlesztési tervben nem 11, hanem 14 pályázható fejezetet indítanak. Az új vidékfejlesztési terv elké- szítését az osztrák GBI Consulting szaktanácsadó cég végzi, mun­kájában nyolc romániai intézmény és mezőgazdasági e- gyetem segíti. Természe­tesen a terv kidolgozásánál a szakmi- nisztérium adja meg az irányokat, ő dönti el, hogy mely pályázati területeket kezelik majd elsődlegesen.

Már a válság utánra készül az Eurócsoport

A német kormánnyal ellentétben valamennyi uniós intézmény jogi szolgálata azon a véleményen van, hogy nem kell EU-szerződést módosítani az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásához. Az EKB alelnöke szerint átmenetileg az ESM nyújthatna kölcsönt a majdani bankszanálási alapnak.

Csökkentek a fogyasztói árak

Az élelmiszerárak 0,8 százalékos csökkenése nyomán augusztusban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliushoz képest, az éves inflációs ráta 3,67 százalékra esett vissza, mutatnak rá az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által a szerdán közzétett adatok.

Az energiapiaci liberalizáció ára

Július elsejétől újabb tétellel „bővült” a villanyszámla. A piaci versenytételnek nevezett elemmel a fogyasztók a most elkezdődött energiapiaci liberalizációt fizetik meg.

Háromszéken teret veszít a krumplitermelés

Diszkriminálják a pityóka termelőket, hívták fel a Sepsiszentgyörgyre látogató Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter figyelmét a termelők és kézdivásárhelyi kutatóállomás vezetői.

Támogatáselőleg juhtartó gazdáknak

Hétfőtől a juh- és kecsketenyésztő gazdák igényelhetik az állataik után járó támogatások előlegben történő kifizetését, melyre a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) min­den nagyobb bankkal – Transilvania, Raiffeisen, BCR, BRD, OTP, CEC, ProCredit, Intesa Saopaolo – szerződött. Állatonként 30 lej igényelhető – tudtuk meg Marius Popicától, az intézmény aligazgatójától.

Változhatnak a szarvasmarhatartásra vonatkozó kiegészítő támogatások

A szarvasmarha-tenyésztők szakmai szervezetei múlt szerdán találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével, Daniel Constantin tárcavezetővel és Achim Irimescu államtitkárral. A tenyésztők részéről jelen volt a Szarvasmarhatartók Országos Föderációja (a háromszéki gazdákat Ötvös Mózes képviselte), a Holstein-tenyésztők Egyesülete és a Húsmarhatartók Országos Egyesülete.