Horvát csatlakozás – A politikusok szerint példa és felelősség, de nem ajándék

Horvátország európai uniós csatlakozása generációk álmának valóra válása, példa a Nyugat-Balkán államainak – s egyben az ország felelőssége is irányukba -, miközben olyan érték, amit nem ajándékként kapott, hanem kemény munkával ért el – ezt hangsúlyozták Zágrábban vasárnap éjszaka Európa és Horvátország vezető politikusai.

 

A horvát fővárosban, a Jelacic téren tartott központi csatlakozási ünnepségek keretében, sokezres közönség és mintegy 170 vezető politikus – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelenlétében, nem sokkal éjfél előtt szólalt fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, aki úgy fogalmazott: a horvátok visszatértek jogos helyükre, Európa szívébe. Elismerését fejezte ki azért, hogy Horvátország hatalmas változáson ment át az utóbbi évtizedekben, demokratikus országgá vált, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat.

Európa feladata ma az, hogy javítsa a gazdasági helyzetet, erősítse a demokráciát és jobb jövőt építsen, ami komoly kihívás – hangsúlyozta az EB elnöke. Megerősítette, hogy „Horvátország példa a térség államai számára" a reformok és a megbékélés szempontjából, és üdvözölte is egyúttal az elkötelezettséget, hogy segítséget nyújtanak számukra megtalálni a helyes utat.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke azt mondta: a horvátok mindig is európaiak voltak, de most váltak az unió tagjává. A kemény munkával elért siker, az uniós belépés azonban a közös jövőnk iránti felelősség megosztását is jelenti.

A Nyugat-Balkán országai számára a horvát csatlakozás mérföldkő a közös jövőbe vezető úton, amelynek célja: együtt élni békében és jólétben. „A régió éllovasaként Horvátországnak, már mint EU-tagnak, életbevágóan fontos szerepe van" – fogalmazott az ET elnöke.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint az EU már létrejötte óta „a béke ígérete", s különösen az alig két évtizeddel ezelőtt még háború sújtotta nyugat-balkáni térség számára a béke és a változás ígérete is egyben.

Úgy fogalmazott, hogy Horvátország „az európai szellem úttörője", a demokráciára, a jogra és a megbékélésre alapozva építette fel intézményeit, gazdasági reformot hajtott végre, és megmutatta, hogy határozott és kemény munkával elérhető az európai uniós tagság.

Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök azt mondta: több generáció álma vált valóra az unióhoz való csatlakozással, amely egyben alapja az utánunk következő nemzedék „biztonságos, demokratikus és európai jövőjének". Hozzátette ugyanakkor: a horvátok mindig is európaiak voltak, ez kulcsfontosságú része a nemzeti identitásnak, az általuk vallott értékeknek, amelyek legfontosabbika a béke.

A csatlakozás nem ajándék, kemény munka eredménye, s a horvátok számára reményt is ad, de nem szabad hagyni, hogy a gazdasági válság befelhőzze a jövőképünket és az optimizmusunkat. „A válság kihívás, jobbá tenni a holnapot a mánál" – emelte ki a horvát államfő.

Zoran Milanovic miniszterelnök kijelentette: tudni kell, hogy a horvátok „racionális emberek, akik reálisan látják magukat, országukat és szerepüket az Európai Unióban és a világban". A csatlakozás pedig nem menekülés, hanem felelősség, „rajtunk múlik, hogy a régió országai milyen gyorsan teljesítik a csatlakozáshoz szükséges európai kritériumokat".

Kifejtette, hogy a horvátok identitása sok, néha ellentmondó elemekből áll. Egyrészről a közép-európai és főleg a nyugati civilizáció befolyásolja, másrészről a Balkán keleti hatásai alakítják, de mindez együtt tovább gazdagítja Európa „varázslatosan változatos identitását" – szögezte le a horvát kormányfő.

 

Forras:erdely.ma

Szigorítják a földvásárlás feltételeit

Szigorítani készül a román kormány a hazai és külföldi magán- személyek földvásárlásának feltételeit, de letett arról, hogy száz hektáros birtokhatárt vezessen be – derült ki egy sürgősségi kormányrendelet tervezetéből, amelyet csütörtökön ismertetett a román média.

Hét százalékkal nőtt az ipari termelés

2012 hasonló időszakához viszonyítva az idei esztendő első kilenc hónapjában 7%-kal nőtt az ipari termelés, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint a növekedés 6,2%-os volt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

IMF: stabilizálódik a nemzetközi pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulások sorozatán keresztül halad a nagyobb stabilitás felé – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap októberi „Fiscal Monitor" elemzése.

Emelik a vidékfejlesztési tervben pályázható fejezetek számát

A legújabb információk szerint az új, a 2014 és 2020 közötti időszakra érvényes vidékfejlesztési tervben nem 11, hanem 14 pályázható fejezetet indítanak. Az új vidékfejlesztési terv elké- szítését az osztrák GBI Consulting szaktanácsadó cég végzi, mun­kájában nyolc romániai intézmény és mezőgazdasági e- gyetem segíti. Természe­tesen a terv kidolgozásánál a szakmi- nisztérium adja meg az irányokat, ő dönti el, hogy mely pályázati területeket kezelik majd elsődlegesen.

Már a válság utánra készül az Eurócsoport

A német kormánnyal ellentétben valamennyi uniós intézmény jogi szolgálata azon a véleményen van, hogy nem kell EU-szerződést módosítani az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásához. Az EKB alelnöke szerint átmenetileg az ESM nyújthatna kölcsönt a majdani bankszanálási alapnak.

Csökkentek a fogyasztói árak

Az élelmiszerárak 0,8 százalékos csökkenése nyomán augusztusban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliushoz képest, az éves inflációs ráta 3,67 százalékra esett vissza, mutatnak rá az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által a szerdán közzétett adatok.

Az energiapiaci liberalizáció ára

Július elsejétől újabb tétellel „bővült” a villanyszámla. A piaci versenytételnek nevezett elemmel a fogyasztók a most elkezdődött energiapiaci liberalizációt fizetik meg.

Háromszéken teret veszít a krumplitermelés

Diszkriminálják a pityóka termelőket, hívták fel a Sepsiszentgyörgyre látogató Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter figyelmét a termelők és kézdivásárhelyi kutatóállomás vezetői.

Támogatáselőleg juhtartó gazdáknak

Hétfőtől a juh- és kecsketenyésztő gazdák igényelhetik az állataik után járó támogatások előlegben történő kifizetését, melyre a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) min­den nagyobb bankkal – Transilvania, Raiffeisen, BCR, BRD, OTP, CEC, ProCredit, Intesa Saopaolo – szerződött. Állatonként 30 lej igényelhető – tudtuk meg Marius Popicától, az intézmény aligazgatójától.

Változhatnak a szarvasmarhatartásra vonatkozó kiegészítő támogatások

A szarvasmarha-tenyésztők szakmai szervezetei múlt szerdán találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével, Daniel Constantin tárcavezetővel és Achim Irimescu államtitkárral. A tenyésztők részéről jelen volt a Szarvasmarhatartók Országos Föderációja (a háromszéki gazdákat Ötvös Mózes képviselte), a Holstein-tenyésztők Egyesülete és a Húsmarhatartók Országos Egyesülete.